Szüzek a Sziklavölgyből – Glenallachie Vrigin Oak Series Batch 2

GlenAllachie Distillery

Ismét egy elmaradás pótlása, ezúttal a GlenAllachie Distillery egy nemrég elkezdett új sorozatáról. Ráadásul annak is a második eresztéséről.

A GlenAllachie Virgin Oak Series mint a nevéből kiderül, újtöltésű tölgyhordókra fókuszál, ezzel kívánva bemutatni az úgynevezett terroir jelleget. Esetünkben a terroir sokkal inkább a hordókhoz használt tölgyfa eredetére helyezi a hangsúlyt, semmint magának a whiskynek a készítéséhez mint hozzáadott egyediségnek a jellemzőire. A széria első adagjában jópár hónappal ezelőtt kaptunk 12 éves Spanish Virgin Oak, 12 éves French Virgin Oak és 12 éves Chinquapin Virgin Oak verziót. A kor tehát ugyanaz volt, csupán az utóérleléshez használt tölgyhordók változtak. Ehhez képest a második adagban az új trió egyik tagja korban is kilóg a ritmusból, de ami még érdekesebb, hogy egy egészen ritka specifikum is jellemzi. Kezdjük is ezzel.

A GlenAllachie Virgin Oak Batch 2 legérdekesebb kiadása a GlenAllachie 15 Year Old Scottish Virgin Oak nevére mindenki felkaphatja a fejét. A skótok, akiknek elsőszámú terméke a létét és sikerét a tölgyfának is köszönheti – annyira, hogy törvényileg szabályozva van annak kizárólagos használata -, nem arról híresek, hogy rengeteg fa ékesítené földjeiket. Nem sok fa, és főleg nem sok tölgyfa van az országban ami feldolgozható lenne, főleg nem hordónak. Nem véletlen, hogy nem is nagyon tudunk pár whiskynél többet nevesíteni amelyik skót tölgyhordós érlelést kapott volna. A mindig innovatív és komoly cask policy-t felvonultató billywalker-i mentalitás most bevállalt egyet. Az ország Atlanti parvidékéről származó skót tölgy, kíváncsiaknak konkrétan Scottish Sessile Oak (Quercus Petrae) igazi kihívás már a feldolgozás szintjén is, nemhogy whisky érlelés tekintetében. A főzde mestere 36 hónap szabad ég alatti szárítás után küldötte a fát a kádárokhoz, akik pirítás és égetés után (toasted and charred medium level) küldték vissza, hogy az akkor már közel másfél évtizede american oak ex-bourbon barrel típusú hordóban pihenő GlenAllachie-t nagyjából 18 hónapig tárolja még. A végeredmény az egyik ritka példánya lett a skót single malt whisky történelemnek, amit a ház szokásai szerint színezékmentesen, non-chill filtration eljárást nélkülözve, 48 % abv-vel palackoztak le, összesen 2250 palackkal. Az ára ennek a kuriózumnak igen borsos, 170 font körüli.A következő új tag az adagban már ismert fafajtát használt. A GlenAllachie 10 Year Old French Virgin Oak variáció szintén 48 % abv-vel került palackba, miután szintén közel másfél évet utóérlelték a francia Haut Garonne területéről származó, 15 hónapig szabad ég alatt szárított, Quercus Robur tölgyből készült hogshead méretű hordókban. A Batch 1 verziójú French Virgin Oak-hoz képest két évvel fiatalabb ez a Batch 2 reprezentáns.A harmadik tag szintén szerepelt a sorozat első adagjában, szintén két évvel idősebb formában. A GlenAllachie 10 Year Old Chinquapin Virgin Oak egy Quercus Muehlenbergii típusú tölgyet használt az utóérleléshez, ami igen hosszan, négy évig száradt szabad ég alatt. A belőle készült hordók (toasted medium level) itt is nagyjából 18 hónapig altatták tovább a maltot a kezdeti bourbon barrel érlelés után. A palackozás a szokásos, non-chill, színezékmentes, 48 % abv.A GlenAllachie tehát folytatja a szinte jelllemzőjévé vált, elképesztően széles kínálattal a a sikeres hadjáratát a fogyasztókért. A dolognak sok összetevője van, hogy miért ezt az utat járja a lepárló, erről már többször beszéltem, nem ismételném magam. De annak ellenére, hogy szinte követhetetlennek tartom a sorozataikat, de legalábbis nehezen befogadhatónak, elsősorban mennyiségi tekintetben, a skót tölgy variációért jár a plusz pont. Ettől még persze senkit nem bátorítok egy ilyen indokolatlanul drága, kvázi alapsor szintjére redukált változat megvásárlására, azért ha valaki kíváncsi erre az érlelési típusra, sok lehetősége nincs bontani mást. Meg amúgy is, vannak ennél durvább és érthetetlenebb árazasú, kevésbé izgalmasan hangzó maltok is amikbe beleugrik az ember…

A nagy kérdés számomra, hogy meddig fog tartani ez a korszaka a GlenAllachie-nak, és milyen irányt vesz a taktika. A walker-i metódus melyik ága lesz a dominánsabb? Amit a hasonlóan hektikus kínálatú BenRiach esetében láttunk tőle, vagy amit a GlenDronach maltokkal épített fel? Esetleg marad egyfajta kombinációja a márka a fent nevezett két példának, ahogy az most kinéz?

Mint mindent a whisky világában, ezt is a legfontosabb tényező dönti el. Az idő.

A whisky világáról a Barman’s Choice blogon találhatunk több információt. A Facebookon ugyancsak Barman’s Choice név alatt a platformnak megfelelő, rövidebb, napi bejegyzésekket, friss és gyors híreket, részben szakmai részben privát gondolatokat lehet olvasni. Ugyancsak a Facebookon olvashattok a Whiskygyűjtés és befektetés oldalon a – meglepő módon – whisky gyűjtés és invesztíció témakörben. Instagramon a (@barmanschoice) tagot érdemes követni.

Forrás: scotchwhiskyblog.wordpress.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük