A mai kis posztnak nagy elemzésre nem jut ideje, nincs is sok ok rá talán. Az egyetlen oka a megszületésének egy nem túl izgalmas, de megjelenésében kedves malt whisky. A hangsúly a megjelenésén van.

Alig pár hónapja szokjuk a megújult dizájnt a Glen Scotia Distillery csomagolása kapcsán ami a szokásoknak megfelelően megosztotta a whisky kedvelők táborát. Azokét akiket a whisky megjelenése legalább annyira érdekelne mint az, hogy mi van a palackban. A korszellem diktálta vizuális változtatásokra most nem fordítok sok időt, ha valaki ránéz az új Glen Scotia dobozokra, láthatja, hozza a 2020-as évek stílusát. Hangsúlyos nagy betűvel a név, világos alapszín, a polcokon való domináns megjelenés támogatása ezek összhangjával. Nem is lenne ezzel gond, a Loch Lomond csoport mindig is híres volt arról, hogy számolatlanul változtatják a megjelenését a brandeknek. Kimondottan a Glen Scotia ami csak az elmúlt évtizedben majd’ négyszer-ötször váltott dizájnt. Ha belegondolunk, hogy egy divatmárka tulajdonolta Ardbeg huszonöt év alatt épp csak apró ráncfelvarrásokat tett, beláthatjuk, hogy bizony a Glen Scotia kapcsán a vizualitás fontos része a piaci mozgásnak. Még akkor is, ha az eddigi stílusok közt voltak olyanok, amik röhejesek voltak, hibás útnak bizonyultak, feleslegesek voltak.

A megújult Glen Scotia stílus egyik nagy vesztesége volt, hogy a Glen Scotia Double Cask palackján domináns, viktoriánus kort idéző kikötő rajz lekerült, átadva helyét a főzde logójának. Sajnáltam, mert nem csak Campbeltown múltja volt vele megjelenítve hanem mint grafikai elem is jól nézett ki. A sok fényes, színes, minimalista és szöveges doboz mellett szinte egyedinek és klasszikusnak tűnt. Pont csak annyira lógott ki a sorból amennyire kellett. Az új alapsor grafikája már nem számolt a kikötői hagyományok megjelenésével.

Aztán szerencsére vagy valaki észbe kapott, vagy csak a döntést hozó embernek is tetszett a dolog, esetleg valami megrendelt piackutatás miatt, de.. visszatért a kikötőbe a Glen Scotia! Ez pedig együtt járt egy új kiadás bemutatásával is!

A Glen Scotia Harbour már nevében utal erre a bizonyos vizuális elemre és a neve mellett visszahozza a campbeltowni kikötő rajzát is! A whisky egy american oak érlelt korjelölés nélküli verzió, ami nem egy új whisky, hiszen ez a lágyan tőzegelt, coastal jegyeket felvonultató, 40% abv-vel popularizált és kommercionált verzió ismert volt korábban, főleg a németalföldi piacokon jeleskedtek vele. Az előző csomagolásán kimondottan hangsúlyos volt a kikötői rajz, a fekete tus szépen hozta az élményt. Ehhez képest a most frissült változaton a kikötői jelent kisebb, a színe lágyabb de a lényeg, hogy a core range minimalista és kortárs megjelenése mellett megmaradt valami kis tradicionális elem.

Hétvégére meg, péntek reggel, nem is feltétlenül kell több vagy mélyebb analízis, nehezebb whisky. Egy kis hír egy whiskys dobozról és egy 40% -os Glen Scotia bőven felvezeti a vikendet.

Slainte!

A whisky világáról a Barman’s Choice blogon találhatunk több információt. A Facebookon ugyancsak Barman’s Choice név alatt a platformnak megfelelő, rövidebb, napi bejegyzésekket, friss és gyors híreket, részben szakmai részben privát gondolatokat lehet olvasni. Ugyancsak a Facebookon olvashattok a Whiskygyűjtés és befektetés oldalon a – meglepő módon – whisky gyűjtés és invesztíció témakörben. Instagramon a (@barmanschoice) tagot érdemes követni.

Forrás: scotchwhiskyblog.wordpress.com