Árhullám – új Talisker és pár szó a régi 18 évesről

Talisker

A nem is oly’ régen ráncfelvarráson átesett Talisker Distillery kínálat, ami az új idők (és engedjük meg, a Torabhaig Distillery miatt is) a From the Oldest Distillery on the Isle of Skye néven fut manapság, részben lecserélve a Made by the Sea szlogent, két “régi-új” megjelenéssel tette izgalmassá a nyarat.

Az első hír a Talisker 18 Year Old-hoz kapcsolódik. Ez a világ egyik legjobb OB 18 évese, ami eddig roppant korrektül volt árazva a minőségéhez és a státuszához mérten (75-80 font) első körben átesett a sminkelésen, megkapta az új stílus szerinti csomagolást. Mit mondjak, azt hiszem nem leszek egyedül akinek nagyon hiányozni fog az eddigi letisztult, sallangmentes, szinte elegáns címke és megjelenés..Ami azonban garantáltan hiányozni fog mindenkinek, az a Talisker 18 árazása. Mint a Diageo maltok mindegyike, ez is drámai árváltozáson ment át, és – sokkoló kimondani is – kétszer annyiba fog kerülni mint eddig! A 170 font körüli ár részben a zajló áremelések, részben az eddig elaprózott, a minőséghez mérten mindenképp alacsony árazás korrigálásnak az eredménye. Pár sorral feljebb azt írtam korrektül volt árazva eddig. Ahogy amúgy a másik Diageo nagyvad a Lagavulin 16 Year Old is. Most mindenki fogja a fejét, vagy sápítozik, vagy anyázik, szidva a márkát, a céget, a kereskedőt vérmérséklettől függően, akik eszement árakat kérnek egy pár hónapja még elérhető whiskyért. A Lagavulin 16 évese 55-60 font körül mozgott a nagy áremelés előtt. Egy 16 éves Islay whisky. Az Islay maltok kínálatát alapszinten átnézve, szinte az egyetlen koros verzió. Nem volt, nincs is core-range tekintetében versenytársa. Aztán elkezdtek jönni a nagy márka megújulások, amiknek a harsány megjelenésén kívül a totálisan eltúlzott árcédula volt a jellemzője. Amikor megjelenik egy GlenAllachie, ami egész karrierjét egy no name, blendekhez készülő maltként tölti, és felturbózza a 15 éves párlatát egy totális sherry “gáborzsazsává” és beárazza magát 60-65 font körül, amire nyilván hasonló árváltozással reagál egy Brown Forman birtokolta GlenDronach 15 is, vagy amikor egy Old Pulteney csak mert új dizájnt kapott, a 15 évesét 70 fontra felhúzza, a Balblair szintén “új arculathoz új árcédula” mentalitás szerint 76 fontot kér, vagy az Aberlour 16 évese ami 85-87 font (szándékosan használtam olyan példákat amik a nagy Lagavulin árhiszti előtt már ilyen árakon futottak), akkor csodálkozunk ha egy legenda egyszer csak azt mondja, “fuck it, ha ti ennyi, akkor én bőven ennyi”..? Na, de ezt a Lagavulin példát csak azért hoztam fel, hogy ne játszuk el újra hazai viszonyok közt a nagy nemzetközi hiszti-trendet (mint a GlenDronach-non chill kérdésben), és próbáljuk reálisan nézni, minden infláció, áremelés, post-covid és pre-recesszió ellenére, hogy a Lagavulin nem drágított, hanem a helyére került azzal, hogy a sok egyéb 15-16 éves single malt magára aggatta ezeket a magas árcédulákat. Megjegyzem, ha Islay versenytárs kellene a példába, akkor a Laphroaig 16 Year Old 80 font felett van. Ellenpéldának a józanság oldalán meg említsük meg az 55 font körüli Tomintoul 16 Year Old maltot (amíg nem jön az esedékes dizájn frissítés náluk is, egy esetleges ár korrigálással..).

Na, de vissza a Taliskerhez. Szóval a Lagavulin példájából kiindulva most sorolhatnám, hogy melyik már korábban felfrissített brand 18 éves OB kiadása mennyivel van száz font felett (nézzük, Brackla 135, Balblair 130, Glengoyne 125, Bunnahabhain 130,stb) de azért a 18 évesek közt jócskán találunk kétszámjegyű árazást is. Még. Tehát ha el is fogadjuk, hogy a Diageo csak nem hagyja, hogy holmi maltocskák csak úgy árazással felemelkedjenek, ezért a nagy neveit inkább ennek a sornak az elejére húzza, a 170 fontba kerülő Talisker 18 Year Old akkor is nevetséges és túlzó. Ami egy Lagavulin esetében magyarázható, a Talisker esetében kevésbé. Ráadásul nem is beszéltünk még arról, hogy a mainstream Oban 14 Year Old meg 70 font felett van, tehát a Lagavulin mondhatni egy Highland malt árába kerül. Oké, ez örkényi megközelítés volt, sorry…És mielőtt a Diageo-ról azt hinnénk, hogy csak a nagy alvó oroszlán, akit most megcsíptek a legyek és egy farok lengetéssel (sic) megmutatja kinek hol a helye, emlékezzünk a pár napja írt Mortlach posztra, hogy bizony ők is csak tornásznak felfelé maguktól is…

A legnagyobb gond a Talisker esetében, hogy szerintem a Diageo már évtizedekkel ezelőtt eltaktikázta magát a Taliskerrel. Adott egy kiváló, nagyon jó és nagyon masszív párlat kvalitás, ami szerencséjére-balszerencséjére egy a világ egyik leglátogatottabb, gyönyörű és apró szegletében található, a maga módján kicsit régimódi formában létező főzdeként, birtokolja egy nagy konglomerátum. Mit csinál a megacég? Totálisan kihasználja ezt a minden irányból adott figyelmet és egyfajta unikális produktumként globális mainstream brandet csinál a Taliskerből. Azért a vicc nem az, hogy a Talisker a Diageo elsőszámú single malt márkája, hanem az, ahogyan így is kezelik, vagyis a világ minden tájára eljuttatják, széles alapsora van, megtalálod a szupermarketektől kezdve a travel retail szegmensig, mindenhol. Ráadásul a flagship 10 éves, a vezető malt árazása sokáig pont ebben a mainstream – kisáruházi – akciós termék kategóriában is simán kényelmesen megtalálta a helyét a gazda által “menedzselve”. Az a nagy helyzet, hogy véleményem szerint a Diageo amikor a Taliskert erre a pályára állította, akkor nem sejtette, hogy ekkora lesz a whisky boom. Tudták, de erre ők se számíthattak. Így a Taliskert nagyon nem a helyén pozícionálják. És ebből a helyzetből az egyik lehetséges kiút a prémiumizálás lehet, ami azért nem valószínű mert nem fogják feladni azt a pozíciót amit eddig a Talisker ismertségben, elérhetőségben magának tud mára. Marad az, hogy szanaszét lesznek árazva a maltjaik. 40 fonttól 170-ig, és több ezer fontig limitációk és nagykorosak tekintetében. Ez amit a Taliskerrel játszatnak az alapsor és a márka menedzselés tekintetében, ez a Singleton feladata lenne. De ha kell valami ami jobb mint a Singleton trió, de nem erodálja a taliskeri szinten mérhető minőséget, akkor legyen mondjuk a Caol Ila. Az álláspontom, hogy a Diageo nem igazán méri fel azt, micsoda minőségi párlat a Talisker arra a piaci szegmensre ahova belőtték. Ne, ne kezdjünk el naivan arról beszélni, hogy dehát örüljünk, hogy a nagy Diageo mainstream maltot csinál a fogyasztóknak a legjobb maltjai egyikéből. Szerintem nem igazán van meg a Talisker esetében az az egyensúly amit egy ilyen minőség, egy ilyen párlat és főzde és egy ekkora anyacég kapcsolata igényelne. Vagy inkább ami ideális lenne.

De a végén még azért a piaci szereplők másik oldalára, a fogyasztóira is szúrjunk egyet. Mielőtt a Talisker 18 éves árazásáért – ezúttal jogosan – elkezdjük a sirámokat, rögzítsük: ennek a maltnak az elmúlt hónapjai újabb példája lehet annak, hogy ahelyett, hogy az ember hajszolná a Springbankeket, érdemes lett volna feltankolni a “mainstream” top kategóriából. Tudható volt, ismert volt, a Lagavulin 16 kapcsán sokan érezték is az előszelét. A polcról való hiány egyértelmű jele volt ennek, minden amúgy igaz globális logisztikai probléma ellenére is. Mondhatni nyílt titok volt, hogy nagyon meg lesz húzva a Talisker 18… Szóval, 170 fontért Talisker 18? Valaki?

A másik hír egy a travel retail piacra kiadott, dizájnban szintén a friss arculathoz alkalmazkodó új Talisker. A neve Talisker Surge, ami nagyjából azt a nagy és erős, mélységi hullámot jelenti amit pl a Storm dobozán láthattunk eddig. Az új Talisker nem a Storm újra értelmezése lesz azonban, hanem nekem sokkal inkább a Special Release kiadásokból megismert, 8 éves verziók adaptációja. Szerintem. Azért gondolom, mert ugyan korjelölés nincs rajta, arra a travel retail még mindig érzékeny, főleg a fiatal maltok tekintetében, és az érlelése (tisztán ex-bourbon hordók), felidézi a 2021 és a 2018 SR Taliskert. Amelyek igen jók voltak! A Surge árazása is ebbe az irányba húz, a 90-100 font körüli ár szintén az említett SR kiadások kategóriája. Magyarul, egyáltalán nem lepne meg ha ez egy nyolc év körüli, már lepróbált Talisker lenne. Persze, lehet bármennyi idős, ha hozza az SR-ben megismert meglepően erős housestyle-t, a klasszik 10 évesből ismert barátságosabb karakterekkel cicázva, engem érdekel! Reméljük nem valami üres Skye típusú cucc lesz…

Talisker

Igyál whiskyt, olvass a whiskyről. A Dramazin oldalain a hétvégén firkálok még egy kicsit Skye elsőszámú single maltjáról. A nyár nem lehet kifogás lemaradni egyetlen jó magyar nyelvű whisky-s bejegyzesrol! Pláne ha Talisker…!

A whisky világáról a Barman’s Choice blogon találhatunk több információt. A Facebookon ugyancsak Barman’s Choice név alatt a platformnak megfelelő, rövidebb, napi bejegyzésekket, friss és gyors híreket, részben szakmai részben privát gondolatokat lehet olvasni. Ugyancsak a Facebookon olvashattok a Whiskygyűjtés és befektetés oldalon a – meglepő módon – whisky gyűjtés és invesztíció témakörben. Instagramon a (@barmanschoice) tagot érdemes követni.

Forrás: scotchwhiskyblog.wordpress.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük